A szója, mint „nem termelő” terület, akár termeléshez kötött támogatással

Az alábbiakban szeretnénk felhívni figyelmét néhány főbb előírásra, melyekre kiemelten szükséges ügyelni, hogyha szója kultúránkra termeléshez kötött támogatást kívánunk igénybe venni, és/vagy a Feltételesség – HMKÁ 8. előírás keretében ún. „nem termelő” területként szeretnénk elszámolni, mint nitrogénmegkötő növényt.

Szója kultúra elszámolása HMKÁ nem termelő területént

A 2024-es évben a Feltételesség – HMKÁ 8. előírás könnyített szabályozása szerint a termelőknek legalább a szántóterületük 4%-át kell ún. nem termelő területként kijelölniük.

Fontos azonban, hogy ehhez nincs kötelezően szükség ténylegesen parlagoltatott táblákra, a „nem termelő” százalék ugyanis a következő típusú területekkel teljesíthető 2024-ben:

  • nem termelő tájképi elemek, beleértve a parlagon hagyott területet is, és/vagy
  • nitrogénmegkötő növények, és/vagy
  • ökológiai jelentőségű másodvetés.

A kapcsolat tehát vagylagos és összeadódó is, azaz pl. egy 100 hektár szántóval rendelkező gazdaság, ha legalább 4 ha szóját termeszt (mint nitrogénmegkötő növényt), ezzel már teljesítheti a Feltételesség – HMKÁ jelen előírását.

De úgy is megfelelhet, ha pl. egy már meglévő, 1 hektáros parlag mellett 3 ha szóját termeszt.

(A HMKÁ 8. követelmény ugyan teljesíthető a tavalyi évről ismert 4-7%-os szabály mentén is, de ekkor tényleges parlagoltatás, vagy parlagként elismert kultúra megléte szükséges már január 1-jétől, ami augusztus 31-ig be sem takarítható.)

Amire azonban kiemelten ügyelni kell, ha valaki „nem termelő” nitrogénmegkötő növényként kívánja elszámolni pl. a szója tábláját, hogy az adott területen az adott kultúra tekintetében a vetéstől a betakarításig a növényvédőszerek használata tiltott! (Csávázószer is beleértendő!)

A tiltás jelen példában csak a szója termesztésére vonatkozik, ha utána például búzát vetnek ősszel, arra már nem él a tilalom.

A nitrogénmegkötő növényfajok esetében – az előző évhez hasonlóan – kötelezően betartandó termesztési időszakok is meghatározásra kerültek, mely a szója esetén május 15-től július 15-ig tart.

Vagyis, ha „nem termelő” nitrogénmegkötő növényként számoljuk el a szóját, akkor ezen időszakban jelen kell lennie a táblán. Ebből következik tehát, hogy ez esetben a szóját legkésőbb május 15-ig el kell vetni.

Fontos továbbá, hogy a „nem termelő” nitrogénmegkötő növényként elszámolni kívánt kultúra esetében minősített szaporítóanyagot kell használni.

(Vagy saját előállítás esetén a NÉBIH által elvégzett szántóföldi ellenőrzés és szemle alapján kiállított igazolásban alkalmasnak minősített szaporítóanyagot.)

Termeléshez kötött támogatás (szemes fehérjenövény)

A korábbi évekhez hasonlóan szója kultúrára 2024-ben is igényelhető termeléshez kötött támogatás. Fontos kiemelni, hogy erre akkor is van lehetőség, ha a szóját „nem termelő” nitrogénmegkötő növényként is elszámoljuk.

Szója kultúránál a szemes fehérjetakarmány-növény támogatás igénybevétele esetén a következőkre kell legfőképp ügyelni:

  • minősített szaporítóanyag használata,
  • hektáronkénti minimális mennyiségű szaporítóanyag alkalmazása, ami legalább 70 kg/hektár,
  • 1 t/ha minimális igazolt hozam elérése.

A minimális hozam meglétét – a gazdálkodási napló mellett – a szemes fehérjetakarmány-növény

  • betárolása esetén tárolási naplóval vagy a tárolást és a betárolt mennyiséget igazoló egyéb dokumentummal, illetve
  • a betakarítást követő két héten belüli értékesítés esetén számlával vagy felvásárlási jeggyel kell igazolni.

Természetesen a fenti, speciálisan „nitrogénmegkötős” és „szemes fehérjenövényes” előírások mellett a Feltételesség egyéb, általános szabályai is mindenkor betartandók az esetleges szankciók és támogatás-megvonások elkerülése végett.

Amennyiben AÖP vagy AKG/ÖKO intézkedésben is részt vesz egy terület, az adott vállalásoknak, gyakorlatoknak megfelelő rendelkezések betartása is szükséges a fent leírtak mellett.