Tájékoztatjuk, hogy az egységes kérelem (EK) keretében igényelhető termeléshez kötött támogatásra abban az esetben is jogosult lehet egy növénykultúra, hogyha annak termesztése másodvetésben történik.
Amennyiben nem sérül a termeléshez kötött támogatáshoz kapcsolódó egyéb feltétel (pl. előírt mennyiségű minősített szaporítóanyag használata, egyes jogcímeknél, kultúráknál a virágzás kezdetéig történő megőrzés vagy minimálisan elvárt hozam), akkor főnövény vagy másodvetett növény minőségtől függetlenül támogatható lehet az adott kultúra.
Például, ha a főnövény után csemegekukoricát termesztenek másodvetésben, úgy arra a területre ipari zöldségnövény-termesztési támogatás, vagy pl. másodvetésű szója esetén szemes fehérjenövény támogatás is kérelmezhető a tárgyévben.
Fontos azonban, hogy egy parcella vonatkozásában csak egy típusú termeléshez kötött közvetlen támogatás vehető igénybe egy adott évben, így csak akkor járhat a másodvetés után termeléshez kötött támogatás, ha a főnövény esetében nem történt termeléshez kötött igénylés.
(A BISS – területalapú alaptámogatás vagy a CRISS – kiegészítő támogatás nem minősül termeléshez kötött támogatásnak, tehát ezen jogcímek igényelhetők, sőt igénylendők a főnövényre, a másodvetés termeléshez kötött jogosultsága mellett is.)
Felhívjuk továbbá figyelmét, hogy az EK-ban meg kell nevezni az egyazon területen tárgyévben termesztett vagy termeszteni kívánt valamennyi növénykultúrát. Ha a termelő az EK felületén a tárgyévben egyazon területen másodvetés termesztését is bejelenti, akkor az első és minden további növénykultúra tekintetében is be kell jelenteni a vetés tervezett megvalósulásának időpontját.
A tervezett másodvetés bejelentése során az egységes kérelemben meg kell jelölni a másodvetéssel érintett terület nagyságát, a másodvetésben érintett hasznosítás megnevezését, a másodvetés tervezett vetési időpontját, a másodvetés fizikai elhelyezkedését és a másodvetés célját.
(A Kincstár vonatkozó tájékoztatása szerint idén már nem minden esetben kötelező a másodvetések betervezése az EK benyújtási időszak végéig. A tervezett vetés és annak dátuma később is, a tényleges vetés-bejelentéskor is megadható. Ugyanakkor, ha betervezésre kerül a másodvetés, de mégsem valósul meg, annak önmagában még nincs negatív következménye, csak ha pl. valamilyen vállalást / támogatási feltételt teljesítettünk volna vele.
A következő esetekben viszont mindenképpen még az EK beadási időszakban be kell tervezni a másodvetéseket:
- a másodvetett kultúrára termeléshez kötött támogatást kívánunk igénybe venni,
- a másodvetést AÖP-s „nem termelő” ökológiai jelentőségű másodvetésként kívánjuk elszámolni.)
Az egységes kérelemben bejelentett táblán megvalósított másodvetés tényleges vetését, annak helyét, a hasznosítás megnevezését és a betakarítását, beforgatását vagy bedolgozást – a vetést, a betakarítást, beforgatást vagy bedolgozást követő 20 napon belül – külön be kell jelenteni a Kincstár részére az EK felületen. Az egy másodvetésre vonatkozó tényleges vetési, betakarítási, beforgatási vagy bedolgozási időpontokat külön-külön kell bejelenteni.
A fenti határidő elmulasztása esetén a másodvetés nem kerül figyelembevételre az egyes támogatások és a Feltételesség előírásai (HMKÁ) vonatkozásában.
(Vagyis a szankció az, hogy úgy veszik, mintha nem történt volna meg a másodvetés. Ez azonban másodlagos következményekkel járhat, pl. ha a másodvetéssel törtük volna meg a monokultúrát, vagy pl. jogosulatlanná válhat a tervezett másodvetésre igényelt termeléshez kötött támogatás is.)
Nem vehető figyelembe olyan másodvetés, amely nem képez összefüggő talajborítottságot a mezőgazdasági táblán, vagy tárgyév november 30. és a tárgyévet követő év február 14. napja között kerül elvetésre.
A másodvetést alapesetben az első főnövény lekerülését követő 1 hónapon belül (agronómiailag indokolt idő) el kell végezni, továbbá a másodvetésnek legalább tarlóállapotban jelen kell lennie a táblán a következő évi főnövény vetését megelőző agronómiailag indokolt időszak kezdetéig, azaz leghamarabb 1 hónappal a következő főnövény vetése előtt „szüntethető meg” a másodvetés vagy annak tarlója.
Ugyanakkor utóbbi, fenntartásra vonatkozó előírás kötelező betartása függ attól is, hogy milyen jogcím vagy követelmény teljesítésére használják az adott másodvetést. Például, ha adott esetben nem hagyjuk meg a másodvetést vagy annak tarlóját a következő évi főnövény vetéséig, úgy szükség esetén vetésváltásba már nem számítható be a másodvetés, de attól még AKG zöldtrágyázásnak, talajtakarásnak, vagy akár öko-másodvetésnek még megfelelhet, amennyiben az egyéb vonatkozó követelmények teljesülnek (pl. 60 napig megőrzés, érzékeny időszakban fenntartás, meghatározott kultúrák használata stb.).
A másodvetésnek továbbá mindkét főnövénytől különböző növénykultúrának kell lennie. (Alapesetben eltérő nemzetségűnek.)
Ha a másodvetésű növényünk nitrogénmegkötő növény, akkor arra is van lehetőség, hogy az Agro-ökológiai Program (AÖP) keretében, a „Nem termelő tájképi elemek és területek kijelölése szántóterületeken” gyakorlatokban elszámoljuk AÖP-s „nem termelő” területként, amennyiben a vetéstől a betakarításig (évelő növények esetén az igénylés naptári évének azon részében, amikor a növény a területen van) növényvédőszer-mentesen termesztjük, és a kultúra jelen van a táblán a rá meghatározott termesztési időszakban.
(A termesztési időszak az évelő növények esetében május 1-jétől szeptember 30-ig, az egynyári növények esetében április 1-jétől június 20-ig – szója esetében május 15-től július 15-ig, zöldborsó esetében április 15-től június 10-ig, lóbab esetében április 15-től június 30-ig, közönséges vagy veteménybab esetében május 10-től július 20-ig – tart.)
Amennyiben a másodvetéseket az AÖP keretében „nem termelő” ökológiai jelentőségű másodvetésként kívánjuk elszámolni, úgy további fontos szabály, hogy az ökológiai jelentőségű másodvetés csak akkor fogadható el, ha
- a terület a MePAR-ban támogatható területként került lehatárolásra,
- a területet tárgyév október 1-jéig zöldtrágyának vagy téli takarónövénynek használt, meghatározott kultúrákból legalább 2 faj keverékével bevetették, és a vetés megvalósulását agrotechnikai műveletként bejelentették,
- a területen a másodvetés a vetéstől számított legalább 60 napig jelen van,
- a másodvetéssel érintett területen a másodvetés vetésétől kezdve annak beforgatásáig növényvédőszer – beleértve a csávázott vetőmagot – nem kerül kijuttatásra, és
- a másodvetést a következő évi első növény vetése előtt beforgatták vagy bedolgozták, és ezt agrotechnikai műveletként bejelentették.
(2025-től a nem termelő elemek és területek kötelező kijelölése előírás megszűnt a Feltételesség – HMKÁ keretében, kijelölésük – vállalási lehetőségként – átkerült az AÖP-be.)
A másodvetések tervezése és megvalósítása – a fentiek mellett – az AÖP terménydiverzifikációs előírásai szempontjából is fontos (a gyakorlat választása esetén), hiszen az AÖP-s diverzifikációba alapesetben azon kultúrák kerülhetnek beszámításra (lehetnek másodvetések is), amelyek a tárgyév május 1-jétől szeptember 30-ig terjedő időszakban a leghosszabb ideig vannak jelen a mezőgazdasági termelő egységes kérelmében bejelentett szántóterületén. (A másodvetéssel tehát a választott AÖP diverzifikációs követelmények is teljesíthetők.)
Az AÖP terménydiverzifikációs gyakorlatban azokat a területeket, amelyeken vetőmagkeveréket vetnek, a keverékben található egyes növénykultúráktól függetlenül úgy kell tekinteni, hogy az adott területet egyetlen növénykultúra borítja. Több vetőmagkeverék használata esetén, ha a vetőmagkeverékek összetevői legalább egy komponens tekintetében egymástól eltérnek, akkor a vetőmagkeverékeket különböző növénykultúrának kell tekinteni.
Szintén az AÖP-vel kapcsolatos másodvetési előírás, hogy ökológiai jelentőségű másodvetés az AÖP-ben nem vehető figyelembe olyan területen, amelyet a mezőgazdasági termelő az AKG keretében zöldtrágyaként vetett másodvetésként számol el.
Mindezeken kívül a másodvetéseknek fontos szerepe van a számos támogatás igénybevétele esetén (pl.: BISS – Alaptámogatás, CRISS – Kiegészítő támogatás, AÖP, AKG, ÖKO stb.) kötelezően betartandó, fent említett „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” (Feltételesség – HMKÁ) vetésváltási és terménydiverzifikációs előírásai szempontjából is, mivel a szabályszerű másodvetést szintén különböző növénykultúrának kell tekinteni.
A másodvetés azonban kizárólag abban az esetben vehető figyelembe vetésváltásként, ha
- megfelel a lent meghatározott fogalomnak,
- annak minden komponense különböző kultúrának tekinthető az előveteményhez és a másodveteményhez képest, továbbá
- az EK-ban bejelentésre került agrotechnikai műveletként, valamint
- a másodvetés lekerülésétől a következő évi főnövény vetéséig a talajmunkákhoz szükséges agronómiailag indokolt időnél (1 hónap) több nem telik el.
(Másodvetés: a tárgyévre az egységes kérelemben bejelentett főnövény betakarítása után a következő év első főnövénye vetéséig betakarított vagy zöldtrágya-növényként talajba forgatott, bedolgozott vagy a mezőgazdasági területen legalább tarlóállapotban hagyott növénykultúra, amelynek a megelőző főnövénytől különböző növénykultúrához kell tartoznia, azzal, hogy a Brassica napus (takarmányrepce), Sinapis alba (fehérmustár), Raphanus sativus (retek) fajhoz tartozó növények egymás után még keverékben sem vethetőek.)
Indexkép: pexels.com
