AÖP gyakorlatok előírásai: talajtakarás, nem termelő területek

Az alábbiakban szeretnénk felhívni figyelmét az Agro-ökológiai Program (AÖP) „Talajtakarás szántóterületeken” és a „Nem termelő tájképi elemek és területek kijelölése szántóterületeken” gyakorlatainak főbb betartandó előírásaira.


AÖP – Talajtakarás szántóterületeken

A talajtakarás szántóterületen gyakorlatot a mezőgazdasági üzem teljes szántóterületén teljesíteni kell őszi vetésű növénykultúra, vagy annak hiányában takarónövény vetésével vagy tarló fennhagyásával.

Ez alapján a gyakorlat azzal valósul meg, hogy a termelő gondoskodik a folyamatos talajtakarásról a tárgyévet követő évi tavaszi növénykultúra előkészítő munkálatainak megkezdéséig, de legalább tárgyévet követő év február 28-ig

  • őszi vetéssel,
  • takarónövényekkel, azzal, hogy a takarónövény-állomány lekaszálása vagy szárzúzása esetén is gondoskodni kell legalább 10 centiméteres tarló megőrzéséről és a kaszálék helyben hagyásáról, vagy
  • tarló fennhagyásával annak kultúrállapotban tartása mellett.

Tarló fennhagyása esetén egyes kultúrák tarlói nem fogadhatók el talajtakarásnak, esetükben a gyakorlat mulcsozással teljesíthető.

Egy táblán egy talajtakarási mód választható, és az egységes kérelem keretében az érintett táblák vonatkozásában meg kell jelölni a talajtakarás megvalósításának módját.

Ha a gyakorlat őszi vetésű növénykultúra vagy takarónövény vetésével kerül teljesítésre, úgy

  • az őszi vetésű növény vagy a takarónövény vetését a főnövény betakarítása vagy annak esetleges beforgatása vagy bedolgozása után 15 napon belül el kell végezni (amennyiben a főnövény betakarítását követően várhatóan hosszabb idő telik el az őszi növény vagy a takarónövény vetéséig, akkor a tarlót fenn kell hagyni legalább a vetést megelőző 15. napig), és
  • a takarónövény tervezett vetését és az elvetni kívánt növényfajt vagy magkeverék összetételét meg kell adni a támogatási kérelemben (EK).

Az őszi vetésű növény vagy a takarónövény vetését (utóbbi esetén a lekerülést is) és a termesztett növénykultúra megnevezését a tevékenység elvégzését követő 30 napon belül agrotechnikai műveletként be kell jelenteni a Kincstár elektronikus felületén.
(Jelen AÖP gyakorlat esetén tehát annak a kultúrának a vetését kell bejelenteni, amivel teljesítjük a további takarást, akkor is, ha azt nem csak takarónövénynek, hanem későbbi főnövénynek szánjuk.)

A bejelentési határidő szempontjából fontos azonban, hogyha a takarást másodvetéssel teljesítjük, úgy a másodvetési / másodvetés lekerülési bejelentéseket 20 napon belül kell megtenni, mivel a Feltételességi rendelet továbbra is az egyéb agrotechnikáktól eltérő határidőt állapít meg a másodvetések esetére!
(Javasolt tehát egységesen a 20 napos határidőt tartani minden olyan vetési / lekerülési bejelentendő művelet esetén, melyben másodvetés érintett.)

Évelő szántóföldi növénykultúrák esetében a tárgyévben elvégzett kaszálást követő tarlófennhagyással is teljesíthető a gyakorlat.

A talajtakarás nem teljesíthető a „nem termelő területek kijelölése” AÖP-s gyakorlatok keretében elszámolt ökológiai jelentőségű másodvetéssel.
(Ha az AÖP-ben a „talajtakarási gyakorlat” mellett esetlegesen a „nem termelő területek kijelölése” gyakorlat kerülne kiválasztásra a tárgyévben, úgy ökológiai jelentőségű másodvetés ne kerüljön elszámolásra utóbbi gyakorlatban.)

A gyakorlat elutasításra kerül, amennyiben a tárgyév bármely szakaszában a terület talajtakarás nélküli pihentetett területként (PIH01) volt hasznosítva.


AÖP – Nem termelő tájképi elemek és területek kijelölése szántóterületeken I.
(1 pontos alapszint)

A gyakorlat keretében ún. nem termelő területeket kell kijelölni a mezőgazdasági üzem teljes szántóterületének meghatározott százalékán. (Az ideiglenes gyepterületek is beletartoznak a kötelezettségalapba!)

Nem termelő területnek (NPLFA) a következők ismerhetők el:

1. Nem termelő tájképi elemek:

  1. kis vizes élőhely szántón,
  2. erózióvédelmi sáv,
  3. erózióvédelmi létesítmények,
  4. vízvédelmi sávok,
  5. ökológiai határsáv,
  6. védett tájképi elemek (magányosan álló fa, fa- és bokorcsoport, gémeskút, kunhalom, terasz és kis kiterjedésű tó).

(Az ideiglenes gyepen elhelyezkedő nem termelő tájképi elemek is figyelembe vehetők a gyakorlat teljesítése szempontjából.)

2. További nem termelő területek:

  1. parlagon hagyott terület (talajtakarással),
  2. ökológiai jelentőségű másodvetés,
  3. nitrogénmegkötő növénnyel bevetett terület.

A gyakorlat keretében a nem termelő területeket az alábbi két főszabály szerint kell kijelölni:

  • A fent felsorolt nem termelő tájképi elemek (1.) és nem termelő területek (2.) együttes arányának el kell érnie a kötelezettségalap (szántó + ideiglenes gyep) 10%-át.
  • Ezen 10%-nyi területen belül a nem termelő tájképi elemek (1.) és parlagon hagyott területek (2.a.) együttes arányának el kell érnie a kötelezettségalap (szántó + ideiglenes gyep) 1%-át.

Ez alapján a következő példa megfelelő lehet:

  • A gazdaság szántóterülete (beleértve az ideiglenes gyepeket is): 100 hektár.
  • Ezen 100 hektár területből legalább 10 hektár a fenti 1. + 2. pontban szereplő terület összesen.
  • Ezen 10 hektár 1. és 2. pontban lévő területből legfeljebb 9 hektár lehet a 2.b. + 2.c. pontban szereplő terület összesen.
  • Továbbá a 10 hektár 1. és 2. pontban szereplő területből legalább 1 hektár az 1. + 2.a. pontban szereplő terület összesen.

A fenti kijelölési főszabályok mellett fontos szem előtt tartani a következő előírásokat is:

  • Minden NPLFA területen tilos bárminemű növényvédőszer használat! (Csávázószerként is!)
  • NPLFA parlag területen a tárgyév január 1. és augusztus 31. közötti időszakban (pihentetési időszak) gondoskodni kell a talaj takarásáról növényborítottsággal vagy a tarlómaradványok fennhagyásával.
  • Az NPLFA parlagon hagyott terület kaszálható, de tárgyév január 1. és augusztus 31. között a kaszálékot nem lehet lehordani.
  • NPLFA parlag területen tárgyév január 1. és augusztus 31. között semmilyen növénykultúra nem vethető vagy telepíthető és nem takarító be. Ha a parlag takarónövényes, akkor a kultúra csak ezen pihentetési időszak előtt vethető el, kivéve vadvirágos keverék és méhlegelő esetén, melyeket tárgyév április 15-ig még el lehet vetni.
  • 2026-tól egy adott terület legfeljebb két évig minősülhet TAR10 hasznosítású parlagnak, a következő haszonnövény vetéséhez szükséges talajelőkészítési munkák elvégzése nélkül.
  • Talajtakarásos parlag területként nem vehető figyelembe AKG-s zöldugar.
  • A gyakorlat teljesítése során nem vehető figyelembe olyan nem termelő tájképi elem és terület, amelynek fenntartására vagy ápolására egyéb forrásból finanszírozott támogatást vesz igénybe a gazdálkodó. (A BISS+CRISS nem ilyen fenntartási támogatás!)
  • Ökológiai jelentőségű másodvetésként nem számolható el AKG-s zöldtrágyaként vetett másodvetés.
  • Ökológiai határsávként nem vehető figyelembe AKG-s táblaszegély.
  • KAP – Agrár-erdészeti rendszerek telepítése, ápolása és fenntartása intézkedésben résztvevő területen nem jelölhető ki nem termelő elem vagy terület.


AÖP – Nem termelő tájképi elemek és területek kijelölése szántóterületeken II.
(2 pontos emelt szint)

A gyakorlat előírásai megegyeznek a fent olvasható alapszintű követelményekkel, azzal, hogy a „parlagoltatási” százalékos elvárás magasabb!
Ez alapján az emelt szintű rendelkezések a következők szerint értendők:

A gyakorlat keretében a nem termelő területeket az alábbi két főszabály szerint kell kijelölni:

  • A fent felsorolt nem termelő tájképi elemek (1.) és nem termelő területek (2.) együttes arányának el kell érnie a kötelezettségalap (szántó + ideiglenes gyep) 10%-át.
  • Ezen 10%-nyi területen belül a nem termelő tájképi elemek (1.) és parlagon hagyott területek (2.a.) együttes arányának el kell érnie a kötelezettségalap (szántó + ideiglenes gyep) 5%-át.

Tehát a következő példa megfelelő lehet:

  • A gazdaság szántóterülete (beleértve az ideiglenes gyepeket is): 100 hektár.
  • Ezen 100 hektár területből legalább 10 hektár a fenti 1. + 2. pontban szereplő terület összesen.
  • Ezen 10 hektár 1. és 2. pontban lévő területből legfeljebb 5 hektár lehet a 2.b. + 2.c. pontban szereplő terület összesen.
  • Továbbá a 10 hektár 1. és 2. pontban szereplő területből legalább 5 hektár az 1. + 2.a. pontban szereplő terület összesen.

Indexkép: pexels.com