Az elmúlt évek időjárása egyre világosabban mutatja, hogy a korábbi termesztési tapasztalatokra már nem mindig lehet ugyanúgy építeni, mint régen.
A hosszabb száraz időszakok, a kiszámíthatatlan csapadékeloszlás, a hirtelen érkező nagy melegek és az egyre gyakoribb aszályos periódusok komoly kihívás elé állítják a gazdálkodókat.
Talán ezért ma már nem az a legfontosabb kérdés, hogy mikor tér vissza a megszokott időjárás, hanem az, hogy:
Milyen növényekkel tudunk biztonságosabban gazdálkodni akkor is, ha a következő év ismét szárazabb lesz?
Az időjárás nem alkalmazkodik hozzánk, nekünk kell alkalmazkodnunk hozzá, és újra kell gondolni a vetésszerkezetet.
A változó időjáráshoz való alkalmazkodás egyik lehetősége, ha a megszokott kultúrák mellett olyan növényeket is beillesztünk a vetésforgóba, amelyek jobban viselik a szárazabb körülményeket, eltérő tenyészidejűek, vagy más időszakban használják fel a rendelkezésre álló nedvességet.
Nem feltétlenül teljes növényváltásban kell gondolkodni. Már néhány tábla vagy a vetésszerkezet egy részének átalakítása is csökkentheti a termesztési kockázatot.
🌱 Szója – nem mindig a legrövidebb tenyészidő a legjobb választás
A szójatermesztésben is érdekes tapasztalatokat hoztak az elmúlt évek.
A gyakorlat azt mutatta, hogy a megfelelő termőhelyen a valamivel hosszabb tenyészidejű fajták több esetben jövedelmezőbbnek bizonyultak, mint a nagyon korai fajták.
Ennek egyik oka, hogy a hosszabb tenyészidő lehetőséget ad a növénynek arra, hogy kedvezőbb körülmények között fejlődjön, és a tenyészidő alatt rendelkezésre álló csapadékot jobban hasznosítsa.
Természetesen a fajta megválasztásánál továbbra is fontos szempont a termőhely, a vetésidő, a betakarítási lehetőség és az adott év időjárása.
🌱 Csicseriborsó – egyre érdekesebb alternatíva
A csicseriborsó az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kap, hiszen a változó időjárási körülmények között egyre fontosabbá válhatnak azok a növények, amelyek mérsékeltebb vízigény mellett is képesek elfogadható termést biztosítani.
A csicseriborsó egyik legnagyobb előnye a jó szárazságtűrő képessége és viszonylag alacsony vízigénye. A növény fejlődésének későbbi szakaszában már jobban képes alkalmazkodni a szárazabb körülményekhez, ezért olyan termőhelyeken is érdekes lehet, ahol a tavaszi és nyári csapadék egyre kiszámíthatatlanabb.
A termesztésben persze itt is meghatározó a termőhely, a fajta, a vetésidő és a termesztéstechnológia, ezért nem minden területre és nem minden gazdaságba jelent automatikusan jó választást. Megfelelő körülmények között azonban olyan alternatív kultúra lehet, amely csökkentheti a gazdaság egyetlen növénytől való függőségét, és új lehetőséget adhat a vetésforgó kialakításában.
A csicseriborsó emellett pillangós növényként a vetésforgóban is értékes szerepet tölthet be, és a következő növény szempontjából is érdemes lehet vele számolni.
🌱 Cirok – amikor a kukorica már nem jelent akkora biztonságot
Sok termelő továbbra is úgy gondolja, hogy „a kukorica mindig is megtermett nálunk”, és ezért nehéz elképzelni, hogy más növényeknek is helyet kellene adni a vetésszerkezetben.
Az elmúlt évek időjárása azonban egyre inkább megkérdőjelezi ezt a biztonságot.
A kukorica terméspotenciálja továbbra is magas, de a termesztéséhez szükséges vízigény és a kritikus fejlődési időszakok egybeesése a száraz, forró időszakokkal egyre nagyobb kockázatot jelent. Az elmúlt évek aszályos időjárása több termőhelyen megmutatta, hogy a kukorica sem képes korlátlanul alkalmazkodni a vízhiányhoz.
Nem arról van szó, hogy a kukoricának nincs helye a vetésforgóban. Inkább arról, hogy érdemes lehet mellette olyan növényekben is gondolkodni, amelyek ugyanabban a termesztési időszakban, hasonló célra, de jobb szárazságtűréssel képesek termést adni.
Ebben lehet érdekes alternatíva a cirok, melynek egyik legfontosabb előnye a jó szárazságtűrő képessége, ezért azokon a területeken, ahol a kukorica termésbiztonsága az aszályos években egyre kiszámíthatatlanabb, érdemes lehet megvizsgálni a cirok lehetőségét is.
Nem feltétlenül a kukoricát kell lecserélni, de a változó időjárási körülmények között a több lábon álló vetésszerkezet jelentheti az egyik lehetséges utat a termésbiztonság növelésére.
🌱 Köles – rövid tenyészidő, alacsonyabb vízigény
A köles szintén olyan kultúra lehet, amelynek érdemes helyet keresni a változó időjárási körülményekhez igazodó vetésszerkezetben.
Rövid tenyészideje és viszonylag alacsony vízigénye miatt különösen érdekes lehet olyan területeken, ahol a nyári hónapokban egyre gyakoribbá válik a csapadékhiány. Míg egy hosszabb tenyészidejű növénynek hosszabb időszakon keresztül kell megfelelő vízellátást biztosítani, a köles rövidebb tenyészideje miatt más módon tud alkalmazkodni a rendelkezésre álló nedvességhez.
Ez különösen olyan években lehet előny, amikor a tavaszi csapadék még rendelkezésre áll, de a nyár második felére már jelentős vízhiány alakul ki.
A köles emellett jó alkalmazkodóképességű, viszonylag szerényebb igényű növény, ezért bizonyos gyengébb adottságú vagy szárazabb területeken is érdemes lehet megvizsgálni a termesztésének lehetőségét.
Természetesen itt is fontos a megfelelő fajta, a termőhely és az értékesítési lehetőség, de a változó klimatikus körülmények között a köles olyan kultúra lehet, amelyre a jövőben érdemes nagyobb figyelmet fordítani.
🌱 Olajlen – egy újabb lehetőség a vetésforgóban
Az olajlen szintén olyan kultúra, amely nagyobb figyelmet érdemelhet a vetésszerkezet átgondolásakor.
A termesztésbe illesztve nemcsak színesítheti a vetésforgót, hanem egy olyan növényt is jelent, amely eltérő termesztési időszakot és termesztéstechnológiát képvisel a megszokott gabona- és kapáskultúrákhoz képest.
Ez önmagában is érték lehet egy olyan gazdaságban, ahol a cél a termesztési kockázatok megosztása.
Az olajlen emellett alternatív értékesítési lehetőséget is jelenthet, hiszen az olajipari és élelmiszeripari felhasználása miatt megfelelő minőség esetén keresett alapanyag lehet.
A termesztés megkezdése előtt természetesen itt is érdemes az értékesítési lehetőségeket előre tisztázni, hiszen egy alternatív kultúránál nemcsak az a kérdés, hogy megterem-e, hanem az is, hogy biztonságosan és megfelelő áron értékesíthető-e.
Azoknak a gazdaságoknak lehet különösen érdekes, amelyek szeretnék csökkenteni egy-egy kultúrától való függőségüket, és hosszabb távon több lábon álló, rugalmasabb vetésszerkezetet kialakítani.
🌱 Őszi lencse – egy újabb lehetőség a vetésforgóban
A változó időjárási körülmények között érdemes olyan alternatív kultúrákat is számításba venni, amelyek jól illeszthetők a vetésforgóba. A télálló őszi lencsefajták már szeptember végén, október elején elvethetők, így lehetőséget kínálnak a hagyományos tavaszi vetésű kultúráktól eltérő termesztési stratégia kialakítására.
A lencse a többi hüvelyeshez képest jobban tolerálja a csapadékszegény tavaszi időszakot, alacsonyabb tápanyagigénye és nitrogénkötő képessége pedig a vetésforgóban is értékessé teszi. Megfelelő fajta és termőhely kiválasztásával érdekes alternatíva lehet azoknak a gazdaságoknak, amelyek változatosabb vetésszerkezet kialakítására törekednek.
Természetesen az őszi lencse esetében is vannak termesztési kockázatok, ezért a megfelelő termőhely, fajta és technológia kiválasztása meghatározó. Éppen ezért nem minden területre javasolható, de ahol a körülmények megfelelőek, érdekes alternatívát jelenthet.
🌱 Pillangós keverékek – amikor a talaj takarása is cél
A változó időjárás mellett nemcsak az a kérdés, hogy milyen növényt termesszünk, hanem az is, hogy mi történik a talajjal a fő kultúrák között.
A másodvetésként vagy talajtakarás céljából alkalmazott pillangós keverékek, pl. borsó–bükköny keverékek lehetőséget adnak arra, hogy a talaj a két fő kultúra között se maradjon hosszabb ideig fedetlenül.
A keverék célja lehet a talaj takarása, a talajfelszín kiszáradásának mérséklése és a rendelkezésre álló nedvesség jobb megőrzésének segítése. A pillangós növények jelenléte pedig a vetésforgó szempontjából is értéket jelenthet.
Másodvetéshez vagy talajtakaró állomány kialakításához is érdekes választás lehet.
Nem egyetlen növény lesz a nyertese a változó időjárásnak. A következő évek nyertese inkább az a gazdaság lehet, amelyik többféle növényben, többféle tenyészidőben és többféle termesztési stratégiában gondolkodik.
A következő években érdemes lehet nemcsak azt nézni, hogy melyik növény tudja a legmagasabb termést adni egy ideális évben, hanem azt is, hogy melyik kultúra képes elfogadható eredményt produkálni egy szárazabb, szélsőségesebb évben is.
Nem minden területen ugyanaz a megoldás működik. Van, ahol egy alternatív főnövény, máshol egy másodvetés vagy éppen egy jól megválasztott talajtakaró keverék jelenthet nagyobb biztonságot. Érdemes ezért nem egyetlen növényben, hanem a teljes vetésszerkezetben gondolkodni. A megfelelő kultúra, fajta vagy keverék kiválasztása ma már nemcsak a terméspotenciálról, hanem a termesztési kockázatok tudatos megosztásáról is szól.
Nem azt állítjuk, hogy egyik évről a másikra mindenhol le kell cserélni a megszokott kultúrákat. Az időjárást nem tudjuk irányítani, de a vetésszerkezetünket igen.
A cél a kockázat megosztása legyen!
Ha szeretné átbeszélni, hogy az Ön területein milyen alternatív növények jöhetnek szóba, milyen fajtákban érdemes gondolkodni, illetve mely kultúrák illeszthetők a meglévő vetésforgóba, keressen bennünket bizalommal!
Indexkép: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Sorghum_field.jpg
